Akaratban, teljesítményben és játékban sem tudtuk felvenni a harcot az FSZSE-vel. Hiába fogadkoztunk a találkozó előtt, a mérkőzés egészét tekintve gyengén kézilabdáztunk.

Két hét után a harmadik helyen álló FSZSE következett, akivel a téli terembajnokságban döntetlent játszottunk és ősszel is csupán három gól volt a különbség a kilencedik kerületiek javára. Szűcs Péter betegség miatt nem tudta vállalni a játékot, így Piroska Roland most újfent mezőnyjátékosként szállt be.

Már az első percekben átszaladt rajtunk az ellenfél, hamar hátrányba kerültünk (2:6). Hiába kapaszkodtunk az egész félidőben és voltak felzárkózási kísérleteink, az FSZSE jól sáfárkodott az előnyével és a szünetre is megnyugtató különbséggel mehetett. Ahogy mondani szokás, a nagy akarásnak nyögés a vége, igyekeztünk felzárkózni a szünet után is, de hiába a sok szerzett labda, nem tudtuk góllal befejezni az akcióinkat. A mérkőzés vége a hajdani Velence kupákat idézte, mindkét csapat akkor szerzett gólt, amikor akart. Mindenképp említést érdemelnek a találkozóról Piroska Roland hétméteresei , amiket jó százalékkal értékesített.

Sajnálatos módon az eddig megszokottan kemény védekezésünk hagyott a leginkább cserben minket ezen a találkozón, jóformán alig találkoztunk az ellenféllel. Mindenképp különleges hangulatú találkozó következik, vasárnap este az állandó edzőpartner soroksáriak pályáján játszunk (remélhetőleg egy élvezetes, jó mérkőzést).